Danses hongroises 28/11

samedi 28 novembre 2015 : 18h00
par  Anikó

Venez nombreux à la soirée de danses hongroises du 28 novembre 2015 ! Il s’agit d’une soirée de danse csango avec musique vivante et enseignement de danse offerte par Aron Gabor (violon) et Gabor Illés (flûtes, luthe) ainsi que ses cinq invités musiciens et danseurs participants au Programme Petőfi Sándor. Ça commence à 18h !

Élőzenés Csángó táncház

moldvai és gyimesi népzene vendégzenészekkel

„Táncolj kecske, ne állj meg, mer’ az Isten nem áld meg !”

„Ha húzza e szüve s taszítja e mája” akkor legyen, legyél ott az idei év során utolsó alkalommal megrendezett táncházban Lyonban. November 28-án, a Kőrösi Csoma Sándor Program testvérprogramjának, a Petőfi Sándor Program öt ösztöndíjasának részvételével kerül sor a gyimesi és moldvai csángók zenéjét és táncait bemutató táncházra élő zene mellett, ahol ifj. Gábor Áron (hegedű) és Illés Gábor (furulyák, koboz), valamint vendégeik szolgáltatják a talpalávalót, s tanítják a táncot.

A csángók több, a mai Romániában, regionálisan leszűkítve Erdélyben és Moldvában élő magyar nyelvű kisebbségi népcsoport. Három fő csoportjuk a moldvai, a gyimesi és a barcasági vagy más néven hétfalusi csángók (Brassó környéke), sőt, néha a Bukovinába vándorolt székelyeket is csángónak mondják.


Moldva a magyar népzene ötödik dialektusterülete, sok szempontból különleges és színes. Itt maradt fenn a legtöbb régi stílusú népdal, a hangszeres zenét pedig itt érte a legtöbb hatás. A Kárpát-medencei tánckészlet falvanként négy-öt rögtönzött, egyéni férfi- és páros tánc-típusa helyett Moldvában a közösségi jellegű körtáncok és a kötött szerkezetű páros táncok egész sorát találjuk. Az egyszerű formakészletű lánc- és páros táncokból egy-egy faluban több tucatot, néha 20-30-at is ismernek. Tánckultúrájukra a középkorias kollektivitás, az egyéni műfajok szinte teljes hiánya jellemző, így benne erdélyi vonás kevés van. A moldvai népzene jellegzetes, keleti eredetű, lantszerű kísérőhangszere a koboz. Másik fontos, hagyományosan szólisztikus hangszer a szültü (sültü, ill. süvöltő) nevű 6 lukú furulya, és természetesen a hegedű.

A moldvai csángó táncok három csoportja :
 Körtáncok
 Körtánc- és párostánc-ötvözetek
 Páros táncok


Gyimes az erdélyi népzenei dialektus egyik legrégiesebb tájegysége, sok régi stílusú keservessel és táncdallammal. A gyimesi csángók táncélete a leggazdagabb a magyar népcsoportok közül : a sokféle táncalkalom egész életüket, még hétköznapjaikat, munkaalkalmaikat is átszövi. Nemcsak táncaik és táncéletük régiessége, hanem feltűnő gazdagsága miatt is kiemelkednek a magyar népcsoportok közül : eddig 35-féle táncalkalmukat és 30 táncfajtájukat tartjuk számon. Táncaikat a mai napig a jellegzetes kéttagú hegedű (mozsika)- és ütőgardon-együttes, vagy hegedű helyett olykor furulya kíséri.

Gyimes tánckincsének három stílusrétege :
 hagyományos magyar, ill. erdélyi jellegű, kötetlen szerkezetű férfi- és páros táncok
 (verbunk, féloláhos, lassú és sebes magyaros, kettős)
 romános, illetve balkáni, kötött szerkezetű nyitott vagy zárt lánctáncok (héjszák)
 városias székely, ill. németes (szász), polgári jellegű, kötött páros táncok
 (sormagyar, hétlépés, háromsirülős, sánta németes, talján porka stb.)

Photos
 "Magyar diákebéd és csángó tánczház, avagy a két Sándor találkozása Lyonban" Illés Gabor cikke a Nemzeti Regiszteren


Navigation

dans la journée...