Soirée de danses hongroises le 30 avril 2016 à 18h à la Maison Franco-Hongroise.

Illés Gábor et Molnár Luca, boursiers KCSP, vont nous faire revisiter plusieurs types de danse, que nous avons appris pendant cette saison : les danses de Szatmar, de Szék et de Magyarpalatka. Il y aura de la musique vivante aussi !

Entrée libre, venez nombreux !

Szeretettel várunk minden érdeklődőt a áprilisi magyar táncházba. Szinte körbebarangoltuk a Kárpát-medencét az elmúlt bő fél évben, ezúttal áttekintjük azt, amit eddig tanultunk, táncoltunk. S persze egy kis élőzenével most is szolgálunk majd !

Három táncot nézünk meg, mondhatjuk azt is, három falu vagy tájegység tánckultúráját öleljük fel. Ezek pedig a magyarországi Szatmár, illetve az erdélyi Szék és Magyarpalatka (Mezőség). S ha nem emlékezünk már, álljon itt egy kis kitekintés :

A történelmi Szatmár vármegye ma is Magyarországhoz tartozó részéről beszélünk, az ország észak-keleti részén. A török időkben a vidék sokat pusztult, váltakozva birtokolták a Magyar Királyság, az Erdélyi Fejedelemség és a Török Porta hadai, ugyanakkor a magyar szabadságharcok egyik fészke. A Felső-Tisza vidék (táncfolklorisztikailag ide tartozik Szatmár is) legáltalánosabb tánca a csárdás, a vidék leggazdagabb férfi szólótánca pedig a verbunk. Motívumkincse összefügg a csárdáséval, talán csak a fejlettebb szerkezetű csapásoló figurák száma nagyobb a verbunkban.

A széki zene és tánc volt a táncházmozgalom hajnalán (70-es évek) az első, amelyre a pesti fiatalság „szemet vetett”. Egyetlen magyar népcsoporthoz sem hasonítható mértékben vált népszerűvé és közismerté a mezőségi falu népi kultúrája. Még 30-40 évvel ezelőtt is mindhárom falurésznek (szegek) saját táncháza volt Széken, s heti rendszerességgel tartották azt. A széki zenekar hagyományosan három zenészből állt, melyben hegedű, brácsa és bőgő szólalt meg.

Magyarpalatka az erdélyi Mezőségen található, népzenéje hű lenyomata az erdélyi reneszánsz és barokk zenei örökségnek, ezt fejlesztve alakította ki a sajátos újabb erdélyi tánc- és zenei stílust az itt élő kultúrák (magyar, román, cigány és szász) kölcsönhatásaként, s vált az erdélyi tánc- és zenekincs egyik fontos őrzőjévé. A mai napig fontos zenészközpont, ebben a faluban élnek az ún. táncházmozgalom egyik legismertebb, legsikeresebb és a mai napig is aktív vonószenekarának, a Magyarpalatkai bandának a tagjai, zenéjük a széki népzene mellett talán a legismertebb és a legnépszerűbb az egész Mezőségről.